Pár nappal később Dexteráékat kiengedték a korházból. Mikor visszaértek a GOTT rendezett egy kisebb bulit. Minden volt ott, mi szem szájnak ingere. Nagyon jól érezték magukat a GOTT-osok láthatóan. Eclair gyönyörű volt. Ő volt a legszebb lány az egész teremben. Haja ki volt bontva, elegáns új cipőkében végigtopogott egészen a desszert pultig. Minden szempár rá szegeződött…
Mikor a bál véget ért, Eclair megnyugodva lépett be szobájába. Szomjas volt, odament a hűtöjéhez, de mielőtt kivett volna bármit is, el kezdett gondolkodni azon, hogy miért ment el Lümiere ilyen hamar, és miért pont akkor történt meg ez az egész, amikor ő ezt bejelentette. És különben is, hol volt akkor Lümiere. Eclair lefeküdt az ágyra. Azon gondolkozott, van-e még más sérült. Pihentette a szemét. Elfeledkezett még arról is, hogy inni szeretett volna, és a hűtőt is nyitva hagyta.
(Eclair): Jó, hogy végre megint minden rendben. Kicsit hiányzik talán Lümiere.. Az a tuskó sznob..
Ekkor Eclair nagyon elszontyolodott ezen a mondatán.
(Eclair): A kis hülye… menj csak! Megérdemled magad, ha itt hagyod a barátaidat!
Ült fel Eclair mérgesen az ágyán. Aztán kopogtak.
(Eclair): Lümiere???
Eclair nevetve gyorsan az ajtóhoz rohant, de mosolya hamar lefagyott arcáról…
(Eclair): Á Tweedledee. Mit szeretnél?
(Tweed): Csak bocsánatot akartam kérni. Nagyon furdal a lelkiismeretem azóta… béke?
Nyújtotta a kezét a lány félve Eclair felé.
(Eclair): Végül is nem történt semmi… és Dextera is túlélte..
Tweedledee tartotta a kezét, de Eclair hátrarakta a sajátját, majd folytatta.
(Eclair): Még valami? Vagy csak ezért fáradtál ide?
(Tweed): Nem, semmi. Csak ezért.
Mondta a lány halkan, majd megfordult, és lassan elindult. Eclair becsukta rá az ajtót, majd leült elé. Zavarta az incidens, ami akkor történt ott bent a korházban.
(Eclair): Sosem fogom elfelejteni ezt az egészet. Tweedledee megmentette Dextera életét végülis. Talán hálásnak kéne lennem… De… NEM! A barátnőm… megbíztam benne, és ő meg meg akarta csókolni, pedig tudja jól, hogy mit érzek Dextera iránt..
Ekkor Eclair a szájához kapta a kezét.
(Eclair): Nem is igaz, hogy kimondtam… főleg nem az, hogy féltékeny vagyok… végül is Tweedee a legjobb barátnőm! Te jó ég! És megmentette Dextera életét! Én meg ilyen lekezelő voltam vele??
Eclair felpattant, és kirohant az ajtón. El kezdte keresni Tweedeet, de mintha a föld nyelte volna el a lányt. Eltűnt.
(Eclair): Ó a csudába.. hol lehet az a buta lány???
Kérdezte mérgesen, de belül mégis szomorú volt. Szavaiban nem érzett haragot barátnője iránt. Kereste tovább, és egy eldugott szobában találta magát. Benézett, és még egy ajtót látott.
(Eclair): Hát ez meg?
Kérdezte magában.
(Eclair): Bemegyek.
Határozta el végül. Belépett az előszobába, az ajtó nyikordult. A másik ajtó magától kinyílt. Bent, úgy ahogy sötét volt, így közelebb ment. Egy férfi ült a szobában, lábát az íróasztalon nyugtatta. Csak a fejét fordította a lány felé, mikor Eclair belépett. Különös volt, mert idebent a szobában is napszemüveget viselt. Egy dobozos üdítőt tartott a kezében, melynek a látványától Eclairnek eszébe jutott, hogy szomjas. Eclair észrevette, hogy az íróasztal mellett a földön egy hatalmas vászonzsák áll tele napraforgómaggal.
(Eclair): Hű mennyi napraforgó!
Gondolta magában Eclairünk. Az idegen megszólalt:
-Ki az?
(Eclair): Eclair vagyok a GOTT árnyékszakasz.
-milyen rang?
(Eclair): C osztály. Megbocsájtson, de hogy kerül maga ide?
-Itt lakok. Szóval Eclair. Hallottam már magáról. Én S osztályú voltam.
(Eclair): Valóban? Akkor mit keres itt, egy ilyen eldugott sötét „lyukban”?
-Ne sértegesse ezt a kis kulipintyót ha megkérhetem kisasszony. Ez a hely már több dolgon ment keresztül velem, mint magácska gondolná.
Nevetett a férfi.
-De most én is bemutatkoznék. Samuel /ejtsd: szemjuel/ a nevem. A múlt hónapban szoktam le a dohányzásról.
(Eclair): He?
(Sam): Csak láttam, hogy a zsákot nézi. Rászoktam.
(Eclair): Értem.
Nagy csönd lett a félhomály szobában. A férfinek kicsit rekedtes hangja volt, hallani lehetett rajta, hogy valóban sokat dohányozhatott. Egy csörgőkígyónak látszó alakot vélt kivenni Eclair Sam jobb vállán.
(Sam): Egy egész dobozzal szívtam el egy nap. Most minden héten megeszem egy zsák ilyet.
Szólalt meg a férfi. Az asztal mögött minden bizonnyal egy kisebb hűtőszekrény lehetett, mert a férfi két újabb doboz üdítőt varázsolt elő. Eclair egy pillanatra azt remélte, hogy az egyiket talán neki szánja, de mindkettőt megtartotta magának.
(Eclair): Hát én eltévedtem. Meg tudná mondani merre…
(Sam): mennyen vissza egyenesen.
Nevetett a férfi. De vigyázzon, lehet, hogy sötét van.
(Eclair): Minden bizonnyal… viszlát.
Sam csak legyintett egyet hátrafele az ajtót csukó lánynak.
Eclair hamarosan visszaért.
(Eclair): Húúú… megvan a rejtélyes idegenünk…majd Eclipsnél rákérdezek, hogy ki ő.
Gondolta magában Eclair, majd visszament a szobájába. Éjszaka arról álmodott, hogy ki lehet az a fickó. Valóban S osztályú volt-e. Tweedledee és Dum az egyetlen S osztályú ügynökpár. Hogy kerülhetett oda az a fazon, és egyáltalán tud-e róla Eclips. És ha tud róla, akkor miért ott lakik…
Olyan gyorsan elérkezett egy új nap, hogy Eclair észre sem vette, de már dél volt.
(Eclair): Ezért a főnökasszony le fogja szedni a fejem…
Gondolta.
(Eclair): Ma rákérdezek erre a már nem is tudom a nevét férfire. Elfelejtettem a nevét! Akkor hogy kérdezek rá??? Jó napot Eclips, találtam egy hogy is hívják nevű valakit a nem is tudom hol mikor tegnap este fáradtan Dee-t kerestem????? Ez így nem lesz jó. Megkérdezem talán Dee-t, hogy ismer-e más S osztályút.
Eclair elindult megkeresni Tweet. Sehol nem találta. Odament Dumhoz, de tegnap este óta ő sem látta a húgocskáját. Nemsokára már Dextera, Sinistra, Eclair, Dum, Chesario és Viola is Deet kereste. Eclipset is beavatták a dologba nagy félve, mert ilyenkor még nem kell feladni körözést.
(Eclips): Nagyszerű! Először Lümiere, aztán Dee. Ugyanazon képességekkel.. csak Dee jobb volt.
(Eclair): De asszonyom. Ezt hogy érti?
(Eclips): Dee felmondott.
Ezen nagyon meglepődtek. Még Dum is.