Név: Felosial Na Lo
Nem: Nő
Életkor:82 /17/
Magaság:173cm
Hajszín:Fekete
Szemszín:zöld
Család:-
Barát:legjobb barátnő Kanoe
Honlap:www.gportal.hu/felosial
Becenév: Felotweeal, Felcsi, Felonalo,Felos,Felóka,Felo,

Üdvözöllek, Felosial Na Lo-nak hívnak. Nevemnek jelentése is van, ugyanis a Na Lo a családnevem, ami azt jelenti, hogy Éjjszellő. Ennek valós alapja van, a Dungeon&Dragons játékosok könyvében is megtalálható, ha bárki kételkedne.Fél-elf vagyok, ami miatt nagyon furcsán néznek rám az emberek.Az ember egy olyan lény, amely nem tűri a furcsaságokat, az újítást, nem tud alkalmazkodni és változni sem.Kényelmesen helyezkedik el a nagyvilágban, ám nem hagy esélyt a többi életformának.A fél-elf élet hátulütője, de nem én tehetek róla.Fél-elfek 2 féle módon létezhetnek, ha egyik szülő Elf, másik ember, vagy ha fél-elf mindkettő.De egyszer jön be a 2. teórai. Továbbá a kis fél-elfecskék életük egy részét elfek közt, másikat embereknél kell töltse, mert csak így sajátíthatja el az életbemaradásáért fontos életjelenségeket.A taníttatásról nem szeretnék beszélni. Én is mint a kicsi félelfecskék, először ember édesanyámnál nevelkedtem az emberi faluba vagy miben, inkább közösség.Édesapám teljes Elf volt, de akkoriban sajnos egy gonosz démon járta át a falvakat, és megölte apámat, anyámat pedig nőül vette.Árva voltam gyakorlatilag, engem kiutáltak, származásom miatt.Olykor olykor pénzért gyilkolnom kellett, vándoroltam. Aztán valahol erdős helyen, megláttam egy házat. Egy férfi lakott benne. Hegyesek voltak a fülei, akárcsak az enyém. Elf volt, és szállást adott nekem. Egy kis idő után, nagyon megkedveltem, megnyerő volt a stílusa, és megtanított harcolni.Megtanított egy meditációs módszerre, mely pótolja az alvást, 1-2 órán át tart, és ugyan az a hatása, mintha csak aludtam volna.Ez kedvelt dolog az Elfeknél.Robert eltartott, és a lányának tekintett. Robert volt a neve, édesapámnak tekintettem, példaképemnek.Ám egy idő múltán felkapta fejét egy újabb riasztás, a démon ismét elszabadult.Útnak indultunk, és meg is találtuk a falut, ahol volt.Próbáltam küzdeni Roberttel a démon ellen, de sikertelen volt, és hasztalan minden mozdulatom. Térdre zuhantam, és vártam a halált, de Robert hátába döfte kardját, és sajnos neki is ez lett a veszte.A démon megfordult, és megölte. Anyámra néztem, aki elkiáltotta magát, hogy "ott a korcs, Robert lánya, a lázadóvezér leszármazottja!". Minden erőmet összeszedtem, ez már nem az én rég ismert anyám volt. Egy pökhendi nőszemély, mely a sötét oldalt szolgálja.Előhúztam én is kardomat, míg a démon apámat öldökölte, és felugrottam, majd szíven szúrtam "anyámat". Ezek a történtek után, menekültem. Menekültem a múltam elől, önmagam elől, és atz öldözők elől. Ezek után minden rosszabb lett. Már nem csak az emberek és elfek közösítettek ki, de meglepően sok faj ridegült el jelenlétemtől. Mára már 82 éves vagyok, de még mindíg 17-nek nézek ki. Sok szörnyőséget néztem végig, melyek esténként kísértenek. Az életben maradásért ölnöm kellett pénzért.Egy idő után találkoztam egy Kanoe nevű lánnyal, aki a legjobb barátnőm lett.Próbáltam elvegyülni, de nem ment, ezért inkább kiálltam stílusom mellett, és hogy Fél-elfnek születtem. Nem akarok más lenni, senki kedvéért nem is leszek. Aki megismer, tudhatja, hogy kedves vagyok,humoros, bolondos csaj, de néha én is akaratom ellenére kissé gonosz beütésű leszek, hála elf mivoltomnak.Félek néha a jövőtől, de reménykedek abban, hogy egyszer engem is elismer az élet, és addig is bízom egy szebb világban. remélem nem nagyon lefárasztó a hosszú élettörténet,de így tisztább a kép. Már nem használok nagyon kardot, bár értek hozzá, nem vagyok maradi, fejlődök a korral,már nem faluban lakok, és fegyvereim vannak.Harcos lettem, és megbosszulom a rég történt jó és rossz elleni csatában elesetteket.